Számomra valószínüleg sokáig rejtély marad, miért rejtőzködik egy Német Marika nevű hölgy ilyen álnév mögé, illyetve miért adja ezt a címet a weboldalának. Egy tippem lenne: valószínöüleg azért, mert egyetlen saját gondolata nincs, egyetlen személyes információt nem mer kitenni magáról... De nem is ez a lényeg. Ha már odataláltam, végigböngésztem néhány menüt, abból a több, mint 70!!! (teljes webdesign abszurdum) menüpontból, ami a főoldalon található, és ráakadtam egy igen érdekes írásra:
Spiritualista módon értelmezés
Jer 23,16. 21-22 "Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait... akik az ő szívük látását szólják, nem az Úr szájából valót... Nem küldöttem e prófétákat, de ők futottak, nem szóltam nékik, mégis prófétáltak. Ha tanácsomban álltak volna, akkor az én Igéimet hirdették volna az én népemnek, és eltérítették volna őket gonosz útjaikról és cselekedetük gonoszságától." 
Ez az irányzat az egyéni, főként érzelmi alapon álló tapasztalatokat fölé helyezi az Írásoknak, a "Lélek vezetésének" értelmezve ezeket. Nem az Írással ellenőrzi a maga élményeit és eszméit, hanem fordítva, ezekhez igazítva értelmezi az Írásokat. A spiritualista beállítottságú, rajongásra hajlamos keresztények sokszor úgy vélik, hogy lelki élményeik a bűn és a megkísérthetőség fölé emelik őket, és így elérik a tökéletesség állapotát. Ez pedig éppen a bűn könnyen kezeléséhez, a bűnnel szembeni vaksághoz vezet.
Nem új jelenség ez, mindig voltak emberek, akik hajlamosak voltak így közelíteni az Írásokhoz, illetve, akiket Sátán ilyen típusú tévelygéssel tudott a hálójába fogni. Ma főként a karizmatikus, tehát a Lélek ajándékait középpontba helyező és sajátságosan értelmező közösségek körében jellemző az ilyen típusú írásmagyarázat. Luther idejében is volt ilyen irányzat. Ő így leplezte le tévedésüket:
"Számukra a Szentírás csak holt betű volt, és mindnyájan ezt kezdték kiabálni: 'A Lélek! A Lé-lek!' De az egyszer biztos, nem követem őket oda, ahová őket ez a lélek vezeti. Isten az Ő kegyelméből őrizzen meg minden olyan egyháztól, ahol csak szentek vannak! Én az alázatosokhoz, az erőtlenekhez, a betegekhez akarok tartozni, akik tudják és érzik, hogy bűnösök, és akik szívük mélyéből szüntelen sóhajtoznak és kiáltanak Istenhez vigaszért és segítségért." (Idézi Ellen G. White: A nagy küzdelem/Korszakok nyomában, 173. o.)
Nos, érdekes, mit mondjak. Tulajdonképpen megértem, hiszen az egész weboldal szellemisége valamiféle ortodox kereszténységet sugall. Azt is megértem, ha valaki csak az írásban hisz, és annak tanaihoz ragaszkodik körömszakadtáig, ha beledöglik is. Az viszont már súlyos, ha valaki nem tud elszakadni a szövegtől, és megvizsgálni a saját megéléseit, netán a szöveg mögött rejtőző bölcsességet.
A cikben idézett Jézus nem a spirituális gondolkodókat, érzőket ítéli el, hanem éppen az ilyen gondolat nélküli szószátyárokat, akik olvastak valahol valamit, netalán a Bibliát. és azt hiszik, hogy vallásszakértők, megvilágosodottak, próféták, oszt ugatnak a holdra baromságokat. A spiritualista módon értelmezés azt jelenti, hogy tudod, elfogadod, érzed, hogy a lelked az egész része, a Nagy lélek része, az életed szükségszerű és fontos, számodra és a világ számára, és tudod, hogy a testedet az Egód vezeti, de összhangban van a lelkeddel. Aki már eljutott erre a szintre, az nem próféta, drága Marika, hanem ember, aki békében van önmagával és a világgal. A vallás azért üldözi a spirituális gondolkodást, mert nem szeretné, hogy kiderüljön, mennyire szeretnék manipulálni az embereket. Elítélik, mert felszabadít, mert egységbe kerülsz a lelki és szellemi közösséggel, egységbe kerülsz istennel. Mindig is ott voltál ugyan, de ezáltal tudatosul. Mert feloldódnak a félelmeid, és hidegen hagynak az "írások" rémísztgetései, holmi sátánokkal, poklokkal, dörgedelmes atyaúristenekkel. Ilyenek nincsenek, drága Marika! Amik vannak: lelki nyomorok, görcsök, belénknevelt tilalomfák, zsarnokságok. Ezek a poklok. Nem a túlvilágon, nagyon is ebben az életben!
